Mi a koffein?

Sokunknak a koffein segít átlendülni ilyen vagy olyan formában (tea, kávé, tabletta) a „megint egy hétfő” érzésen, a koffein adja meg az utolsó löketet az ébernek maradáshoz.

A koffeint számos pozitív élettani hatása miatt, az élelmiszeriparon kívül a gyógyszeripar is felfedezte magának. Az egyik legsokoldalúbb vegyület, amelyet régóta használnak az emberek élvezeti szerként.

A kávé múltja körülbelül 1100 éves. Etiópiából származik a cserje, melynek élénkítő hatását saját birkáin egy Káldi nevű birkapásztor figyelte meg először. 1819-ben azonosította a koffeint Ferdinand Runge, a molekula szerkezetét azonban Emil Fischer állapította meg, aki 1902-ben elsősorban ezért a felfedezéséért kapott Nobel díjat. A koffein, a kávé, a tea és a kóladió alkaloidja. A koffein olyan sokak által gyógyszernek tartott vegyület, mely természetes módon termelődik az említett növényekben. A koffein egyfajta „kábítószer” mivel serkenti a központi idegrendszert, ami fokozza az éberséget. Hogyan hat a szervezetben?  A koffein bomlásakor teofillin, teobromin és paraxantin keletkezik (ez utóbbi főleg a kakaóban van jelen). A teobromin felelős elsősorban a kávé, tea fogyasztása után jelentkező vízhajtó hatásért.

A másik bomlásterméke a teofillin a hörgőket tágítja, míg a paraxantin a zsírraktárakból zsírsavakat szabadít fel, és ezzel extra energiához juttatja a sejteket. Könnyen bejut az agyba és szerkezeti hasonlóságánál fogva ott az adenozin receptorokhoz kötődik. Az adenozin az idegsejtek aktivitását csökkenti, de mivel a koffein elfoglalja az adenozin helyét, ezért ez a hatás nem tud érvényesülni. A következmény: élénkség, álmatlanság, nyugtalanság, nagyobb adagban remegés. A legtöbb ember a kávé fogyasztása után ideiglenesen energikusabbaknak érzi magát, javul a hangulata. Ősidők óta használják élvezeti szerként azon növények kivonatát, amelyekben a természetben előfordul (kávé, tea), ma már az élelmiszeripar is felhasználja üdítőitalok előállításához (kólák, energiaitalok). A világon legszélesebb körben használt „drog”, milliók fogyasztják naponta kávé, tea és üdítők formájában. Stimuláló hatása miatt használjuk, egy energialöketért, vagy a fáradtság ellen. A gyógyászatban alkoholmérgezés és kimerültség kezelésére, élénkítőszerként, valamint fájdalomcsillapító és megfázás elleni gyógyszerek gyártásához használják.

Mennyi koffeint szabad fogyasztani?

• A felnőtteknél 300 mg fölötti fogyasztás esetén kézremegést, erős szívdobogást, a fejben vértolulást idéz elő a koffein. A nagy mennyiségben fogyasztott koffein magas vérnyomás, szívritmuszavar, szorongás, pánikroham provokátor, migrént is okozhat. A gyomorra gyakorolt káros hatása: gyomorégés, hasnyálmirigyrák rizikófaktor. Napi maximum három csésze kávé elfogyasztása, még nem okoz gondot egy felnőtt szervezetnek.

• A kamaszoknál a túlzott koffeinfogyasztás könnyen ingerlékenységet, szorongást, átmeneti viselkedészavarokat eredményezhet. Egy fiatal, nem több mint 100 mg koffeint vihet be a szervezetébe naponta, a kisebb gyerekek még kevesebbet. Az egyéni érzékenység döntő szempont a koffeintartalmú élelmiszerek fogyasztásánál, és mindenki saját tapasztalatából szűrheti le leginkább a számára ideálisnak érzett mennyiséget.

* Egy csészényi (2 dl) hosszú kávéban átlag 90-180 mg,
* egy adag (0,5 dl) presszó kávéban 100 mg,
* egy csésze fekete teában 20-90 mg,
* egy csésze oolong teában 10-45 mg,
* egy csésze zöld teában 5-30 mg,
* egy pohár (2 dl) kólában 20-30 mg,
* egy szelet (kb. 45 g) tejcsokiban 10-30 mg,
* egy pohár (kb.2,5 dl) guaranát tartalmazó energiaital koffeintartalma pedig 28-87 mg közötti tartományban mozog.