A NASA két hétig hagyta
találgatni a világot arról, hogy mégis mit találtak a Marson. Szerves anyagra
tippeltek a legtöbben, ezt azonban az űrhivatal közleményében hivatalosan
cáfolták. Kaotikus kommunikációjukból semmi sem volt biztos egészen magyar idő
szerint fél hétig, amikor az American Geophysical Union (AGU) kongresszusán
végre hivatalosan is bejelentették, hogy szerves összetevőket találtak a
bolygón. Eredetükben viszont még nem biztosak.
A NASA tudósai november huszadikán,
az NPR reggeli rádióműsorában azt állították, a Curiosity eget-földet rengető
felfedezést tett a Marson – ennél több konkrétumot azonban nem mondanak. John
Grotzinger, a NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) tudósa a közszolgálati
rádióban nagy szavakkal méltatta az új felfedezést, a most is meghallgatható
felvétel szerint azt állította, „ez az adat bekerül majd a
történelemkönyvekbe”. A Curiosity
november közepén harapott először a talajba.
A NASA két hétig hagyta
találgatni a világot arról, hogy mégis mit találtak a Marson. Szerves anyagra
tippeltek a legtöbben, ezt azonban az űrhivatal közleményében hivatalosan
cáfolták. Kaotikus kommunikációjukból semmi sem volt biztos egészen magyar idő
szerint fél hétig, amikor az American Geophysical Union (AGU) kongresszusán
végre hivatalosan is bejelentették, hogy szerves összetevőket találtak a
bolygón. Eredetükben viszont még nem biztosak.
A NASA tudósai november
huszadikán, az NPR reggeli rádióműsorában azt állították, a Curiosity
eget-földet rengető felfedezést tett a Marson – ennél több konkrétumot azonban
nem mondanak. John Grotzinger, a NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) tudósa a
közszolgálati rádióban nagy szavakkal méltatta az új felfedezést, a most is
meghallgatható felvétel szerint azt állította, „ez az adat bekerül majd a
történelemkönyvekbe”. A Curiosity
november közepén harapott először a talajba.
A tudós azonnal hozzátette, hogy
nem mondhat többet addig, amíg a kollégái jobban megvizsgálják az adatokat. A
találgatások hamar elindultak: többen szerves anyagokra tippeltek, a NASA
azonban pár nap után annyit hajlandó volt közölni, hogy ezek a találgatások
tévesek. A rover korábban már kutatta szerves anyagok, konkrétan a metán
nyomát, azt azonban egyelőre nem sikerült kimutatni. Pár héttel ezelőtt tehát a
Curisoty ásott két, négy centiméter széles lyukat a marsi talajba a Rocknest
nevű területen. Az eddigi elemzések alapján, amelyeket a különböző kamerák
fotói alapján végeztek el, nagyon hasonló a talaj ahhoz, amit a korábbi
roverek, a Spirit és az Opportunity találtak. Paul Mahaffy, a SAM műszerért
felelős mérnök a sajtókonferencián ismertette a legfrissebb adatokat. Elmondta,
hogy lényegében mégis képesek szerves anyagokat kimutatni a SAM segítségével,
úgy, hogy a mintákat felmelegítik, és elemzik a felszabaduló gázokat,
izotópokat. Egy másik műszerrel, a CheMinnel végzett vizsgálatok szerint a
minták fele ismert, vulkanikus eredetű anyagokból áll, másik fele pedig nem
kristályos anyagokból, mint az üveg. Az eddigi adatok alapján vizet, ként és
klórtartalmú anyagokat találtak a Curiosity mintáiban. A SAM azokról az
összetevőkről adott további információt, amelyek kisebb koncentrációban vannak
jelen.
A homokban nem szokatlan, hogy
vízmolekulákat találnak, azonban a SAM többet mutatott ki, mint amit a tudósok
vártak. Valószínűleg oxigént és klór-perklorátot is találtak. Ezt a nagyon
aktív anyagot egyébként korábban a Phoenix is kimutatta. Reakcióik más
felmelegített anyagokkal a SAM-ben klórtartalmú metánvegyületeket hoztak létre,
ezek pedig már szervesnek számítanak. A klór biztos, hogy a Marsról származik,
de lehetséges, hogy a szént a Földről a Curiosity vitte magával.

Komjáthy Attila, a NASA JPL
helyszínen lévő munkatársa az Indexnek elmondta, hogy a sajtókonferencia utáni
egyik kérdése Grotzinger azt válaszolta, hogy a legvalószínűbb forgatókönyv
szerint a Mars valamiért elveszítette mágneses terét, ez elindított egy
folyamatot, amivel elvesztette atmoszféráját is; vizet, könnyű izotópokat –
amit pedig most találnak, az minden, ami megmaradt. A felfedezésért a SAM
(Sample Analysis at Mars) nevű műszer felelős. A SAM három hiperérzékeny
műszerből álló csomag. Van benne egy kvadrupól tömegspektrométer, egy
gázkromatográf, és egy finomhangolható lézerspektrométer – ez elemzi a
talajmintákat, és olyan összetevőket keres, amelyek szenet, vagy más, élethez
szükséges elemet tartalmaznak. A SAM a Curiosity legnagyobb műszere, 39,9
kilogrammot nyom.
A tömegspektrométer tömeg szerint
elválasztja a vegyületeket és elemeket, így segíti a tudósokat a beazonosításukban.
A kromatográf elpárologtatja a mintákat és elemzi a keletkező gázokat. A
lézerspektrométer pedig a szénizotópokat, hidrogént és oxigént méri a
gázokban.Mivel jelenlegi tudásunk szerint ezek az elemek elengedhetetlenek az
élet kialakulásához, a megtalálásuk alapinformáció lehet a marsi élettel
kapcsolatban, akár a múltban létezett, akár most is. Ugyanakkor a mostani
bejelentéssel nem igazán kerültünk közelebb a marsi élet megfejtéséhez.
A szerves molekulák
elengedhetetlen alkotóeleme a szén, gyakorlatilag ez a szerves anyag
definíciója (bár többféle definíció létezik, a közös pont, hogy a szerves
vegyületek szenet tartalmaznak). A klór önmagában nem szerves anyag, viszont
gyakori összetevője a szerves molekuláknak. A kutatók biztosak abban, hogy a
Curiosity által talált, szént és klórt is tartalmazó vegyületekben a klór
marsi, de a szénről ezt nem tudják ilyen biztosan kijelenteni. Érthető, hogy az
űrhivatal miért óvatos: korábban éppen a NASA tudósai jelentették be, hogy az
eddigiektől teljesen eltérő, részben arzénalapú életet találtak egy földi tó
mélyén, erről azonban később kiderült, hogy mérési hiba csupán, és továbbra is
megállja a helyét az a feltevés, hogy csak szénalapon alakul ki élő szervezet.

A SAM-et a NASA öt céllal küldte
a Marsra, amelyek közül mindegyik a bolygó lakhatóságával kapcsolatos. Az
űrügynökség szénforrások után kutat, keresi a szerves összetevőket, izotópokat
vizsgál, amelyek fontosak az élethez a földön, valamint a bolygó
atmoszférájának összetételét vizsgálja. Egyéb gázokat is mér, hogy pontosabb
képet kapjunk a Mars klímájának fejlődéséről. A Curiosity hat hetet töltött
talajminták vizsgálatához használható rendszerének tesztelésével egy
homokdűnén, amelyet Rocknestnek nevezett el az űrügynökség. A NASA november
kilencedikén használta először a
mintavételező készüléket, az anyagot két napig elemezték. Egy november
13-án kiadott közlemény szerint Paul Mahaffy, a SAM vezető kutatója a műszer jó
adatokat jelzett, viszont nem fejtette ki, ez mit jelent pontosan.
A NASA nem véletlenül időzítette
december harmadikára, az American
Geophysical Union (AGU) szokásos éves kongresszusára a bejelentést. Ez egy nagy
és rangos természettudományos konferencia, húszezer kutató részvételével a
világ minden részéről, akik a rendezvény nevével ellentétben nemcsak a
földtudományokkal foglalkoznak, hanem űrkutatással, kémiával és fizikával is.A
rádióinterjú még teljesen egyértelműen nagy felfedezésről beszélt, aztán a
szerves anyaggal kapcsolatos találgatásokat nagyon sokáig nem kommentálták,
majd egyedül a Mars-járó hivatalos twittere írt róla – ami, mint az esetből is
jól látszik, még mindig nem számíthat hivatalos információforrásnak. Ráadásul a
JPL hivatalos oldalán még november 29-én is lebegtették a szerves anyagok
létét.

Aztán cáfoltak, a mostani
bejelentéssel pedig gyakorlatilag megcáfolták a cáfolatot. Az ellentmondásos
nyilatkozatok és a kommunikációs csőd nehezen érthető, hiszen a NASA PR-csapata
nagyon jól összerakta a Curiosity indulása körüli kampányt, megszavaztatták a
rover nevét, folyamatosan követni lehetett a fejlesztést, majd sokkoló videóval
álltak elő a hétperces landolásról. Mindez tökéletesen alkalmas volt arra, hogy
felkeltse az űrsiklóprogram bezárása után az űrkutatást kevésbé figyelő
nyilvánosság figyelmét, azonban az ilyen bakik pillanatok alatt lerombolhatják
az eddig sikeresen felépített figyelmet. A NASA-nak pedig szüksége van a
figyelemre, hiszen költségvetésüket folyamatosan csökkentik.
paranormal.hu